Janikovszky Éva Óvoda és Bölcsőde

Október közepén megismerkedhettek a gyerekek az óvodában a zöldségekkel, gyümölcsökkel. Szétválogattuk, melyek a gyümölcsök, melyek pedig a zöldségek. Megvizsgáltuk a formájukat, színüket. A nagycsoportosoknak abszolút nem okozott gondot a gyümölcsök, zöldségek külön válogatása. Viszont a dió hovatartozása némelyikükön mégis kifogott, de megbeszéltük, hogy az gyümölcs.

A gyerekekkel megbeszéltük, hogy melyik termés hol terem: föld felett, fán, bokron, föld alatt; illetve melyik részüket fogyasztjuk: gyökerüket, szárukat, gumójukat, termésüket, rózsájukat.

Meg is kóstoltuk ezeket a terméseket. Először nyersen, amelyeket lehetett, majd főzve ill. sütve is. Voltak, amiket savanyúnak, keserűnek, csípősnek, édesnek éreztek a gyerekek.

A diókkal számoltunk is: hány darab van összesen, mennyit kell hozzáadni, ill. elvenni, hogy az adott mennyiség meglegyen. (több-kevesebb-ugyanannyi)

Félbevágott almákat festékbe mártottunk és színes lenyomatokat is készítettünk. Gyümölcshöz, zöldséghez kapcsolódó meséket hallhattak a gyerekek („Die kleine Raupe nimmersatt”, „Die Geschichte von Kartoffelkönig”). Mondókáztunk és körjátékoztunk is.

A szülőknek köszönjük a rengeteg különféle gyümölcsöt, zöldséget!

Az állatok szeretetét nem lehet könyvekből megtanulni, tanítani. Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, tevékenykedés a legjobb módszer arra, hogy az óvodás gyermekek az állatokkal közeli kapcsolatba kerüljenek, ezáltal kialakuljon bennük a szeretet, gondoskodás, védelem érzése.

Okt.04-én az iskola szervezésének köszönhető, hogy az óvodás korú gyerekek is megnézhették a rendezvény teremben a kiállítást A gyerekek otthonról hozott kis kedvenceket, általuk gondozott állatokat mutattak be az érdeklődőknek. Láttunk házi macskát, teknősbékákat, hörcsögöket, nyuszit, király hangyát, vízi poloskát, kaméleont. 

Óvodánk kis udvara csütörtökön átalakult állatsimogatóvá, a helyi Taka-Tanya jóvoltából.

A gyerekek közvetlen közelről megsimogathattak minden állatot, aki akart az kecskét fejhetett vagy bárányt sétáltathatott, lovat etethetett, szárnyas állatoknak magokat, takarmányt szórhatott, körbekerített kisnyulak között játszhatott, de talán a legkedvesebb mind közül a rozsaszín kismalac volt, mely úgy járkált a kisgyerekek után, mint egy kiskutya.

Óvodánkban a program célja az volt, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára és szabályaira, érzékeltesse az állatokról való gondoskodás fontosságát.

Még ezen a héten Madarász ovi keretén belül elsétáltunk a látványtóhoz, ahol Laci bácsi várt bennünket egy fa alatt.  Mindjárt mutatta, hogy tőle nem messze széncinegék repdesnek, és ha csendben maradunk, hallhatjuk csiripelésüket, ugyanis most félnek tőlünk. Ezután a tó partján a gyerekek a távcső használatával ismerkedhettek, vadkacsákat keresve a nádasban. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek. Végül a parkerdőben különböző madár képeket lehetett keresgélni, majd Laci bácsi segítségével megnevezni a költöző és itt telelő madarakat.

Pápainé Deményi Ágnes
óvodapedagógusű

Év eleji programjaink közül közvetlenül a népmese napja után és egy kicsit ahhoz is kapcsolódva hívtuk fel óvodásaink figyelmét október 03-án a zene világnapjára. A sok-sok nevezetes nap után már nagyon ügyesen tudják, hogy ezeken a napokon valami különlegesre, fontosra irányítjuk a figyelmüket. A népmese hetén a paripákra, lovakra fektettük a hangsúlyt, ezt „meglovagolva” választottunk számukra a zene hetén hasonló témájú dalokból mondókákból, zeneművekből. A választott zenemű egységesen Vujicsics Tihamér által komponált filmzene: A Tenkes kapitánya lett, amelyet meghallgatva a gyerekek lovasokat utánozva mozoghattak, a zene alapján történetet találhattak ki, rajzolhattak, de volt, aki a filmet is látta, és megosztotta a történetet a többiekkel. Természetesen a héten továbbra is előtérbe helyeztük a zenét, ismerkedtünk a hangokkal, ritmushangszerekkel, hangszerekkel. Idén is segítségünkre volt a zene megszerettetésében a Diabelli Művészeti Iskola, zenés interaktív táncos, dalolós, mozgásos műsorukkal varázsolták el a gyerekeket a zene világnapja alkalmából.

Minden évben Benedek Elek (Kisbacon, 1859.szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) születésének évfordulóján, szeptember30-án ünnepeljük a magyar népmese napját.

Nem véletlen, hogy Benedek Elek születésnapja lett a magyar népmese napja: Ő mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmeséből minél többet kapjanak a gyermekek, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. Benedek Elek volt az első olyan író, aki a gyermekirodalom ügyét országgyűlési képviselőként is a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta.

A népmeséinkre a mai gyerekeknek is nagy szüksége van. A mese normaképző, erősítő céllal, szórakoztató, humoros formában élethelyzetek megoldására beszél el tanulságos példákat. Az alapvető konfliktusok, a képek, a szimbólumok közvetítésével készíti fel a gyerekeket az életre. Ezért fontos a magyar népmese megszerettetésének rendszeres alapozása óvodai mindennapokban is.

Már hagyomány óvodánkban, hogy szeptember utolsó hete a népmeséké, emlékezve ezzel Benedek Elek születésnapjára. Nem nehéz motiválni a gyerekeket erre a témakörre, hiszen elemi igényük, mindennapi tevékenységünk a mesehallgatás. Idén beszélgettünk a gyerekekkel az állatmesékről (az állatok által képviselt tulajdonságokról, mint pl. ravaszság, ügyesség, szelídség, stb.). Több éve hagyomány az is, hogy erre az ünnepre kiválasztunk közösen egy mesét, amit minden csoportban elmesélnek, eldramatizálnak az óvó nénik. Idén A három kismalac című magyar népmesére esett a választás, melyet meglepetésként pénteken délelőtt Kardos Helga tanító néni 4. osztályosai eljátszottak az óvodásainknak. A gyerekek rendkívül élvezték az előadást, vidáman tapsoltak és közösen énekeltek a szereplőkkel.

A mesével kapcsolatban készültek rajzok, festmények, bábok, különféle egyéb alkotások, amelyeket az öltözőkben elhelyezett faliújságokon meglehetett tekinteni. Csütörtökön került sor a Hétpróbás játékokra, melyben lelkesen, örömmel vettek részt a gyerekek. Az idén nem kedvezett nekünk az időjárás, így nem az udvaron, hanem az épületen belül, két helyszínen, a rendezvényteremben és a tornaszobában került sor a megmérettetésre. A nagyobbaknak ismerős volt ez a közös, óvodai versengés, sokan mind a hét próbát kiállták. Természetesen az ügyességi feladatok a kisebbek számára is teljesíthetők voltak, ők is szorgalmasan gyűjtögették a pecséteket. A játék élményével gazdagabban, frissen megkoronázott királylányokkal és királyokkal zárhattuk ezt a hetet.

A hét elején megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak otthonról olyan könyveket, amelyekben magyar népmesék vannak. Rengeteg szép mesekönyv érkezett a hét folyamán, ezekből válogattunk a délutáni pihenéshez meséket.

Némethné Nagy Éva
óvodapedagógus