Április 1-jén a Cica és Süni nagycsoportos óvodásainkkal egy izgalmas kirándulásra indultunk Székelyszabarba, hogy megismerkedjünk a sváb kultúrával.
A Szabari Sváb ház előtt Hahner Róbert, a helyi Német Önkormányzat elnöke fogadott minket. Már az épület látványa is lenyűgözte a gyerekeket: fehérre meszelt falak, hatalmas hosszú ház, szobái régi korok hangulatát idézték meg. A Szabari Sváb Ház jelentős építészeti értékkel bíró, helyi védelem alatt álló épületben készült el. Az 1910-ben épült háznak több tulajdonosa is volt, a Krämer, Weber, Eller, Müller családok, majd 2016-ban a Székelyszabari Német Önkormányzat vásárolta meg. A több mint százéves épület tükrözi az úgynevezett „Langhaus” sváb háztípus elemeit, benne pedig ezentúl a svábok mindennapi tárgyait, több évszázados kultúra emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás az egykor virágzó sváb életformának kíván emléket állítani.
Elsőként a tisztaszobát néztük meg, ahol díszes ágy, faragott láda és hímzett párnák vártak minket. A gyerekek rácsodálkoztak arra, milyen szépen díszítették a svábok az otthonukat, hol aludtak, milyen volt régen egy bölcső vagy éppen egy babakocsi. Itt megtekinthettük a hagyományos sváb népviseletet. A gyerekek megtudhatták, mikor és milyen alkalmakkor viselték ezeket a ruhákat. A lányok csodálattal nézték a színes szoknyákat, csipkés blúzokat és hímzett kötényeket. Az egyik cica csoportos kislányt be is öltöztették sváb ruhába. A fiúk érdeklődve nézték a mellényeket és a keményített kalapokat, melyeket fel is húzhattak.
A következő helyiség a konyha volt, ahol rengeteg régi használati eszközt láthattunk. Rézedények, habverők, fakanalak és vajköpülő sorakoztak a polcokon. A gyerekek kipróbálhatták, milyen érzés egy régi fakanalat kézbe venni, és képzeletben főzni. Óvodásaink megtudhatták, hogyan tárolták régen az élelmet. A vendéglátók meséltek arról is, milyen ételeket készítettek a sváb családok. Ebben a helyiségben találhattuk a lavórt és más mosakodóeszközt is.
A hátsó szobában élték mindennapjaikat a magyarországi németek, itt is megtekinthettük a bútorokat, használati tárgyakat.
A háznak egy másik részében megismerkedhettünk a sváb lakodalmi szokásokkal, és viselettel. A próbababák gyönyörűen fel voltak öltöztetve menyasszonynak és vőlegénynek. A következő szobában pedig a sváb hangszerekkel találkozhattak, ismerkedhettek a gyerekek. Felcsendült a jól ismert sváb harmonikazene is. A harmonikát nagy örömükre ki is próbálhattuk.
A tárlatvezetés végén a ház nagytermében ehettek-ihattak a gyerekek és közben régi népi játékokat próbálhattak ki: pacsker párosítás, sváb baba felöltöztetése, memória játék sváb motívumokkal.
Nagyon gyorsan elröppent ez a másfélóra. Igyekeztünk ebédre visszaérni az óvodába. A vendéglátók minden részletre odafigyeltek, hogy a gyerekek élményekkel gazdagodjanak. Hazafelé a buszon volt, aki arról beszélt, melyik szoba vagy éppen melyik játék tetszett neki, de voltak olyan ovisok is, akik már nagyon elfáradtak és elbóbiskoltak.
Ez a kirándulás nemcsak szórakozás, hanem tanulás is volt. A gyerekek testközelből tapasztalhatták meg a sváb hagyományokat. Érzékenyebbé váltak más kultúrák iránt, és megtanulták, milyen értékeket hordoz a múlt.
Appl Melanie
német nemzetiségi óvodapedagógus
